Látogatás Lehoczky Krisztinél 2013-10-02
„Megszólít egy ősi motívum, egy téma és azzal tovább dolgozom, improvizálok.”
Sámándob, ágyvég, madár, kör… az utóbbi jelentéstartalma hol a teljes egység, hol egyetlen sejt, de lehet egy mandorla vagy a nőiség is. Például az ágyvég, mint forma szólított meg először és utána jött vele a tartalom, születéstől a halálig mennyi időt töltünk ágyban és mennyi minden szép vagy fájdalmas dolog történik velünk ezen a helyen. Madarak, tulipánok, életfák… Ösztön, természet, egység, nőiség; szeretek olyan témákkal dolgozni amelyekről azt érzem, közöm van hozzájuk, bennem élnek.
Témáid elvont gondolatok is.
Igen, üzenete van a szélnek is, a szelek témájú munkáim aboriginal motívumokból építkeznek. A gyerekeim születése után például sokat festettem szülésről-születésről. Érzelmi alapon festek, zsigerből, nem tervezem meg előre a képeim. Sokszor nekem is meglepetés egy-egy új képem üzenete, amikor már kívülről tekintek rá. És persze minden kép mindenkinek mást mond…
Hogy lettél festő?
Mindig is festő akartam lenni, már egészen kicsi gyerekkorom óta. A Müncheni Képzőművészeti Akadémián végeztem, mivel itthon nem sikerült a felvételi, ott is megpróbáltam, felvettek és ott maradtam négy évig. Sok időmet töltöttem Münchenben a Lenbachhausban Kandinsky, Jawlensky, Münter, Klee festményei között. Diploma után Pécsen a Képzőművészeti Mesteriskolában tanultam, ahol Keserü Ilona volt a mesterem. Majd tíz évvel később megint tanulni kezdtem Pécsen, művészetterápiát.
Hogyan dolgozol?
Van, hogy hónapokig nem festek és vannak intenzív időszakok, aztán újra a keresés és a feldolgozás. Nincs munkaidőszerű ritmusom. Amikor eljön az idő rá, akkor festek. Vázlatot nem készítek, elkezdem és adja magát. Szeretek improvizálni. Gyorsan dolgozom, lendületből. Olajjal vászonra.
Képeid melegítik a falakat. Mondták már?
A színeket nagyon szeretem, általában a meleg színeket. Bár mostanában vágyom finomabb pasztell színekkel is dolgozni. Akik képet szeretnének tőlem azoknak mindig odaadok többet, éljenek velük pár napig, és érezzék meg melyik igazán az övék. Azt mondják jó velük együtt élni…