MUTEREMSOPRES_LOGO_cymk2-01Időpont: 2015. december 13. ezüstvasárnap 15-18 óra
Helyszín: 7 szentendrei kortárs képzőművész, 5 szentendrei (belvárosi) műterme
Találkozó a Dalmát Szamár Bisztroban 15 órakor (Szentendre Bartók B. u. 8.)
Részvételi díj: 500Ft/fő

A Szentendrei Lakástárlat Alapítvány 2015. december 13-án, 15-18 óra között Műteremseprést hirdet. A szervezők a műtermekben fellelhető kincsekhez, ereklyékhez, titkokhoz, élményekhez kívánják eljuttatni az érdeklődőket. A műtermek titkain túl kisebb méretű alkotások, vázlatok, skiccek is hazavihetőek lesznek kedvező áron. A kezdeményezés az Alapítvány ‘Szentendrét mindenkinek!’ üzenetét támogatja, melynek célja, hogy minél több szentendrei otthont gazdagítsanak szentendrei kortárs képzőművészeti alkotások. A művészeti alkotás személyhez szóló, egyedi és különleges ajándék. Találkozó a Dalmát Szamár Bisztró előtt 15 órakor (Szentendre, Bartók Béla u. 8.), ahol egy kis lélekmelegítő Lakáspárlat után a vendégek megkapják a műtermek fellelhetőségét mutató térképet.

A programra regisztrálni a kapcsolat@lakastarlat.hu címen lehet. További információ és játék lehetőség a Facebook Szentendrei Lakástárlat oldalán. Sajtóanyag: Adventi Műteremsöprés sajtóanyag

MŰTEREMKÖRKÉP

„Mikor átsétálok a Szamárhegyen, legyen bármilyen szép vagy éppen zord idő, a Tobakosok keresztjénél meg kell állnom. Nem bírom ki, hogy ne nézzek le a Dunára, olyan erővel húz magával a látvány. Úgy gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. És ennél van több!ef Zámbó István műterme a templomtorony, a kereszt fölé tornyosul. Ahogy besüt a napfény, átszűrődve az ablak sarkaiban megtűrt pókhálókon, elvarázsolt világ tárul elénk: a közel 100 nm-en, mintha egyszerre több művész dolgozna, de ha közelebb lépünk az alakuló képekhez, láthatjuk: letagadhatatlanul ef Zámbó. A színek, a szimbolumok, a keretek, mind egy nyelven beszélnek. Mintha megállt volna az idő, egy 15 éves marcipán, a posta előtti Ujj szobor mintájára – az átadás emlékére készült. Régi képkeretek várják, hogy határok közé szorítsák a művész gondolatait, hogy majd tovább költözve másoknak legyenek szépek.
Az Angyal utcán tovább indulva, a Szamárhegy lábához érve, jobbra a ház falán – a figyelmesebb szemek -, Jávor Piroska motívumokat fedezhetnek fel a csengőn. Nem véletlen, hiszen ebben a házban bújik meg műterme. Ahogy feltárul a tömörfa, kazettás ajtó, az ember máris megsejt valamit a játékos ragyogásból. A képek egy újfajta világot, egy mesevilágot keltenek életre, ahol jó lenni, ahol egyensúly, tisztaság és nyugalom van. Az ajtótól jobbra egy öreg parasztbútor, egyszerre “tekintélyes-bölcs” és “fiatalos-friss”, Jávor Piroska formai megfogalmazásai, színvilága köszönnek vissza róla, ahogy a festőművész ecsetjével életre keltette.


A Bogdányi utcáról nyílik a Régi Művésztelep. A zárt épület sor ősfás parkot takar. Itt található többek között Baksai József műterme – klasszikus műtererm, ahogy az ember elképzeli: üvegbe zárt festékek sorakoznak a polcokon, tubus halmok tornyosulnak az álvány mellett egy vödörben. Mintha egy könyv lapokra hullt volna, és a történet illusztrációként rendeződött volna újra a műteremben, a festő képein.
Mielőtt visszaindulunk a Fő térre, érdemes egy kis kitérőt tenni, a Zrínyi utca felé – csendesen kanyarog a hegynek felfelé. Kicsit kopottas, patinás ház, itt dolgozik Szabó Tamás és felesége Makó Judit. Tamás szobrász, de festményein is az emberi test foglalkoztatja, az hogy egyes mozdulatok, formák és színek hogyan tükröznek vissza lelkiállapotokat, érzelmeket. Judit textil szakon végzett, később azonban őt is magával ragadja a figurativitás és absztrakció, érdekes, ahogy munkái túl futnak a papíron. A Fő térről a Templomdobra szűk sikátor indul felfelé, innen nyílik egy kis udvar, épp hogy csak beléphet az ember. A ház emeletén egy szoba Bihon Győző és Gulyás Andrea műterme.

Győzőt ismerjük a Görög utca sarkáról, képei itt születnek, a barokk belváros főterére madártávlatból tekintve. A műtermen azonban egy ideje osztoznia kell Andreával, aki sok-sok éven át csak figyelte, hogyan dolgozik a festő, anélkül hogy gondolni mert volna arra, hogy egyszer Ő is ecsetet ragad. Érdekes ahogy a női és férfi “konstrukció” egymás mellé kerül. Andrea képeit pasztell, Győzőét erőteljes színek uralják. A nőies lágyság a geometrikus formákon is visszaköszön, az egyértelműen férfias, határozott ecsetkezelésű, képek mellett.

A körkép épp csak bekukucskált a művészek ajtaján, ablakán. Ezüstvasárnap csatlakozzon a Lakástárlathoz, sétáljunk együtt a Szamárhegyen műteremről-műteremre.”/Wildner-Bajnóczi Zsófia/

plakát végleges_nevek nélkül